bootstrap responsive templates

Mágneses iszapleválasztás

Mágneses iszapleválasztás folyamata és szükségessége
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiatakarékosság. Nekünk, épületgépészeknek is nagyon fontos, hogy olyan rendszereket tervezzünk, kivitelezzünk, amelyek megfelelnek az EU által szabályozott energetikai szabványoknak és a felhasználói igényeket maximálisan kielégítik. Az egyik ilyen hatékony megoldás a kondenzációs kazánok alkalmazása, 2017-től csak ezeket a kazánokat lehet alkalmazni új telepítésnél.
 
Fontos környezeti előnyök
A környezetbarát tervezésre vonatkozó európai irányelv célja, hogy 2020-ra legalább 23 Terawattórával csökkentse az évenkénti, európai energiafelhasználást. Ez hozzávetőlegesen megegyezik 6,5 millió háztartás éves energiafelhasználásával!
A környezet számára kézzelfogható előnyt jelent, hogy ez óriási mértékben, évi 11 millió tonnával csökkenti a CO2 kibocsátást Európában. 


Az energiahatékonyság javítása az egész fűtő-hűtő berendezésre vonatkozik, így nemcsak a kazánok és szivattyúk, mint fő elemek energiahatékonyságát kell javítani, hanem a rendszer más elemeinek hatékonyságát is, így az iszapleválasztóknak is hozzá kell járulniuk ehhez olyan módon, hogy működésükkel javítsák a kazánok, és az egész rendszer energiahatékonyságát.
Iszapleválasztás szükségessége és folyamata
A fűtési, hűtési és napkollektoros rendszerekben a hőhordozó közeg víz, vagy víz-glykol keverék.
A víz nem desztillált víz, hanem családi házaknál hálózati (ivó) víz, nagyobb rendszereknél kezelt (ioncserélt) víz.
A hőszállításhoz a homogén víz lenne az ideális, de ezt csak kiegészítő berendezésekkel lehet biztosítani, mert a víz tartalmazhat oldott levegőt és különböző szennyeződéseket, amit összefoglaló néven a szakma iszapnak nevez. Most az iszap eltávolítási módjait ismertetjük.
Ezeket el kell távolítani a hőhordozóból, mert:
a csővezetékben rontja a hőszállítás hatásfokát,
iránytöréseknél lerakódhat, ami keresztmetszet-csökkenést, így ellenállás növekedést okoz,
a berendezésekben (kazán, szivattyú, hőcserélő) lerakódhat, ami a hőátadást rontja, szivattyúban lerakódva lecsökkenti az élettartamot.
A hőhordozóban lévő iszap részben a töltővízzel, részben a kivitelezés során kerülhet be a rendszerbe. Üzemeltetés során a berendezések belső felületéről gyártási olaj, kisméretű fémrészecskék juthatnak a hőhordozó közegbe. A szennyeződések egy része mágnesezhető, egy része nem, nagyságuk változó, egészen néhány mikron méretű is lehet. Ezek a legveszélyesebbek, főleg a szivattyúk számára, mert a bennük létrejövő elektromos és mágneses erőtér miatt a szivattyú házában lerakódnak.
Ha a rendszer régi, és csak kazáncserét hajtanak végre, akkor azt alaposan át kell mosatni. A mosatással a rendszerben lévő szennyeződések nagy része eltávolítható, de nem teljes mértékben. Ezekbe a rendszerekbe célszerű ferdeülésű szennyfogó szűrőt is beépíteni, amely a nagyobb, szemmel is látható szennyeződéseket megfogja, a kisebb részecskéket pedig a mágneses iszapleválasztó távolítja el.
Természetesen az új rendszereket is át kell mosatni, de ezekben vélhetően kevesebb szennyeződés van.
A vízben lévő iszapot el kell távolítani a megfelelő működés biztosítása érdekében. A korszerű, mágneses iszapleválasztók teljesítik ezt a feladatot. A leválasztó háza kompozitból készül, ezzel a mágneses teret nem zavarja, a csatlakozás elforgatható réz öntvény, emiatt bármilyen helyzetű csővezetékbe beépíthető.
A leválasztó házában a sebesség lecsökken, a kialakítás miatt többszörös örvények jönnek létre. A koaleszcencia hatás miatt a részecskék összetapadnak, és az alsó iszapkamrában gyűlnek össze, ahonnan eltávolíthatók, a vastartalmú részeket a ház külső oldalán lévő mágnesek tartják meg. A mágnes egyszerű eltávolításával ezek a szennyeződések is kiválaszthatók a rendszerből.
A mágneses iszapleválasztó részáramú, amit az alsó részbe épített réz terelőelem biztosít. A hőhordozó közeg egy része beáramlik a házba, ahol megtörténik a leválasztás és a tisztított hőhordozó közeg visszaáramlik a csatlakozón keresztül a csővezetékbe. A nem mágnesezhető részecskék a ház alsó részén (iszapkamrában) gyűlnek össze, a mágnesezhető részecskéket a kompozit ház külső oldalán, a beömléssel szemben elhelyezett 4 db neodímium szupermágnes megtartja a ház belső falán. A mágnesek erősségére jellemző, hogy 3 kg tömegű vas felemelhető velük.
A részáram miatt a berendezés hidraulikai ellenállása elhanyagolhatón kicsi. Ha az üzemeltető nem ellenőrzi és tisztítja ki az iszapkamrát, a berendezés ellenállása akkor sem nő meg, csak a leválasztás hatásfoka csökken.
Az iszapleválasztót rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell. A tisztításhoz először a ház külső falán elhelyezett mágneseket el kell távolítani, majd az iszapkamra ürítő csapját kinyitva, az összegyűlt szennyeződés üzem közben eltávolítható. Az ürítőcsap zárása után a mágneseket vissza kell helyezni a ház külső oldalára.
Az iszapleválasztó a rendszeres ürítésen kívül karbantartást nem igényel.
A mágneses iszapleválasztó előnyei:
60%-kal jobb teljesítmény a hagyományos iszapleválasztókhoz képest,
maximális üzemi hőmérséklet 120 °C,
maximális üzemi nyomás 10 bar,
maximális áramlási sebesség 3 m/s,
minden helyzetű csővezetékhez csatlakoztatható,
kompakt méret, kis tömeg,
ľ”-tól 2”-ig kapható, és 22 mm méretben,
hőszigetelt változatban is kapható,
nagyon kicsi a hidraulikai ellenállása, nem terheli a szivattyút,
egyenletes teljesítmény a teljes élettartam alatt.
Sokkal alacsonyabb ellenállás
A hagyományos levegő- és iszapleválasztók ellenállását figyelembe kell venni a rendszerekben. Az örvénykamrás, mágneses iszapleválasztó 60%-kal hatékonyabb a hagyományos termékekhez képest. Az ellenállás szinte nullára csökkent, ami tekintélyes energiamegtakarítást biztosít.
Összefoglalás
A fűtő- és hűtőrendszerekbe mindenképpen be kell szerelni iszapleválasztót annak gazdaságosabb működése és a fő berendezések (kazán, hőcserélő, szivattyú) élettartamának optimális szinten tarthatósága miatt. A mágneses iszapleválasztók a hagyományoshoz képest még jobban védik a fűtő és hűtő rendszerek fő berendezéseit. Az iszapleválasztó bekerülési költsége töredéke a fő berendezések bekerülési költségének.


A kivitelezés után a rendszert át kell mosni/öblíteni. Ez egy szakitól/cégtől akkor is kötelező mutatvány, ha szereltek be leválasztót, akkor is, ha nem. Aztán RO-val termelt vízzel, vagy csak szűrt lágyított vízzel fel kell tölteni. Ez szintén, minden magára valamit is adó szakcégnél így kell, hogy történjen. Így a rendszerben, induláskor nincs semmi, amiből iszap képződhetne. Főleg nem olyan mennyiségben, ami kimutatható hatással lenne a rendszer hőleadására, hidrodinamikájára, vagy élettartamára.
Az "iszapleválasztó" csak akkor lehet hasznos egy-, a fentiek szerint kivitelezett rendszerben, ha az folyamatosan ereszti valahol a vizet, amit aztán kezeletlen vízzel pótolnak. Ilyen esetben is inkább a hiba megszüntetése a jó megoldás, nem a tünetek kezelése egy leválasztóval. (attól pl. a vízveszteség még nem szűnik meg) A kezelt vízzel való feltőltés egyébként is hasznos, mert a vízkőképző oldott anyagokat (Ca, Mg) is kizárja a rendszerből.

Forrás: Szabó Lóránt
okl. gépészmérnök és okl.közgazda